Szokjon le a dohányzásról! Éljen tiszta tüdővel és mentse meg a Földet!

 

 

Rákmegelőzés Európában (PrEvCan) című európai prevenciós kampány Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) közreműködéssel.

A dohányzás évente több, mint 8 millió ember halálát okozza, annak ellenére, hogy a leggyakoribb megelőzhető halálozási okként tartják számon. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet a dohányzás egészségre és környezetre gyakorolt közvetlen és közvetett káros hatásaira hívja fel a figyelmet a Dohányzásmentes Világnapon.

A tavasz és kora nyár beköszöntével sokan töltik szabadidejüket a természetben, gyönyörködnek az újraéledő természetben, a virágzó fák látványában, és hallgatják a madarak csivitelését. Azonban az utcákon, parkokban és a természetben eldobott cigarettacsikkek nemcsak elszomorító látványt nyújtanak, de egyben a környezetet is károsítják.

A dohányzásmentes-, egészségtudatos életmód nemcsak gyermekeink és unokáink egészségének, életének védelme, hanem bolygónk megóvása érdekében is kiemelkedő fontosságú.

Mára már egyértelműen bizonyított tény, hogy a dohányzás minden formája, függetlenül attól, hogy hagyományos cigarettát vagy elektronikus eszközt használunk, veszélyt jelent egészségünkre. A káros szenvedély, évente több mint 8 millió ember halálát okozza világszerte, annak ellenére, hogy a leggyakoribb megelőzhető halálozási okként tartják számon. Minden egyes elszívott cigaretta közvetlenül is rombolóan hat az emberi szervezetre és ezen felül a környezetre is súlyosan ártalmas. Ezáltal a dohányzás egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatása jóval nagyobb, mint azt gondolnánk. De mik is ezek a hatások?

A környezetszennyezés már jóval korábban kezdődik, mint hogy rágyújtanánk, és a levegőt károsítanánk a kifújt füsttel.

1. A dohánytermesztés során a termőföldbe kerülő káros vegyszerek és növekedésszabályozók

A dohánytermesztés világszerte hatalmas területeken történik. 2012-ben összesen 7,5 millió tonna dohányt takarítottak be 4,3 millió hektár termőföldön legalább 124 országban. A termesztés során, a földben lévő növények egész évben rengeteg vegyszert és növekedésszabályozót igényelnek, hogy megóvják őket a kártevőktől és betegségektől. Egyes ilyen vegyületek annyira veszélyeztetik a környezetet és a termesztést végzők egészségét, hogy számos országban betiltották azokat.

2. A fakivágások okozta növekvő szén-dioxid-kibocsátás kedvezőtlen hatása a klímaváltozásra

A dohánytermesztéssel együtt jár az erdők kivágása, hiszen a termesztéshez termőföldekre van szükség, a dohány kiszárítása pedig részben faégetéssel történik. 1970-től napjainkig körülbelül 1,5 milliárd hektárnyi (főleg trópusi) erdő került kivágásra világszerte. Évente további 600 millió fát vágnak ki (amit bizonyos mértékű faültetéssel ellensúlyoznak), és körülbelül 11,4 millió tonna fát égetnek el a dohánylevelek szárításához és dohánytermékek előállításához, hozzájárulva ezzel az üvegházhatást okozó gázok 20%-os növekedéséhez. Az erdők kivágása a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének, ezáltal a klímaváltozásnak az egyik legnagyobb okozója. Földünk faállományának megóvása és a saját egészségünk védelme érdekében érdemes leszokni a dohányzás minden formájáról, hiszen, ha például elektronikus eszközre térünk át, az abban található dohánytermék előállítása is számos fa életébe kerül.

3. A dohánytermék gyártása és szállítása során a környezetre gyakorolt hatás óriási mértékben növeli az ökológiai lábnyomot

A dohányipari cégek éves adatai alapján elmondható, hogy a gyártási folyamataik és a szállítás során évente 84 millió tonna szén-dioxid jut a levegőbe, és 22 milliárd liter vizet használnak fel a dohánytermékek gyártásához. A folyamat során keletkező károsanyag-kibocsátás, vízfelhasználás, az ipari szennyvíz, a gyártási hulladék, a veszélyes hulladék mind súlyosan károsítja a természetet.

4. Az eldobott cigarettacsikkekben található toxikus anyagok, nehézfémek és a maradék nikotin jelentősen károsítják környezetünket

Évente több mint 760 000 tonna cigarettacsikk végzi a környezetben, szennyezve vizeinket, a talajt és a levegőt is. Mindezek mellett a cigarettában található filter legtöbbször műanyagból készül, aminek lebomlási ideje nagyon hosszú. 2019-ben 4 211 962 cigarettacsikket gyűjtöttek össze a Föld vízpartjain, ezzel a leggyakoribb hulladéktípusok listájának második helyére került. Ez a probléma nem korlátozódik csupán a hagyományos cigarettára, hiszen az eldobható elektronikus cigaretta hasonló veszélyt jelent, ha nem a megfelelő hulladék lerakóhelyen végzi (hasonlóan az öngyújtókhoz). Az elektronikus cigaretta kiskereskedelmi forgalma rohamosan nő, 2014 és 2020 között ennek száma megduplázódott, és ezek a termékek a toxikus anyagok és a műanyag mellett még elektronikus hulladékkal is terhelik bolygónkat.

Hogyan tehetünk a környezetszennyezés és ezáltal az egészségkárosítás ellen?

Legegyszerűbb módja, ha nem szokunk rá a dohányzásra, ha pedig már rászoktunk, minél előbb abbahagyjuk, és így csökkenthetjük a kockázatát számos krónikus, dohányzás okozta megbetegedésnek is. A környezetünket és egészségünket az sem óvja meg, ha a hagyományos cigarettáról átszokunk egy elektronikus eszközre. A dohányzásról való leszokás nem mindenkinek megy könnyen. Sokan nem tudják, hogy ebben segítséget tudnak igénybe venni.

Amennyiben Ön is úgy érzi, hogy szeretné szakember segítségét kérni a leszokáshoz

  • keresse fel az Önhöz legközelebbi (Nemzeti Népegészségügyi Központ által működtetett) egészségfejlesztési irodát, és tájékozódjon az egyéni vagy csoportos személyes leszokást támogató szolgáltatásokról (http://www.eljtisztatudovel.hu/tamogato-pontok/ ),
  • hívja az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet által működtetett ingyenes, országosan elérhető telefonos leszokást támogató szolgáltatást (06-80-44-20-44).

Amennyiben önállóan kíván leszokni, akkor ebben nyújt segítséget:

  • az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet által létrehozott „Gond? Egy szál se!” applikáció. Az intézet szakemberei által kidolgozott 21 napos program fokozatosan segít a leszokásban, a dohányzásmentes életmód rögzítésében, rutinná alakításában. (Az applikáció innen tölthető le: http://www.eljtisztatudovel.hu/#segitseg-a-leszokashoz ).

További információ a leszokással kapcsolatban a www.eljtisztatudovel.hu weboldalon található.

OKPI sajtókapcsolat: perger.monika@koranyi.hu, +36-30-1294-599

*A sajtóközlemény a WHO és a Truth Initiative adatainak felhasználásával készült.

 

 

A nemdohányzó személyek dohányfüstnek, illetve a dohányzás égéstermékeinek való kitettségét passzív dohányzásnak nevezzük. A dohányfüst egyrészt a dohánytermékből közvetlenül a környezetbe kerülő füstből (mellékfüst-áram), másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett fő füstáramból kerül a levegőbe. 

 

A másodlagos dohányfüst (környezeti dohányfüst) a füstölésre szánt dohánytermékek (cigaretta, szivar, pipa) égő végéből kibocsátott füst, amelyhez a dohányzó ember által kilélegzett füst társul. A másodlagos dohányfüst nemdohányzók általi belélegzése passzív dohányzásnak minősül.

 

A másodlagos dohányfüstnek kitett nemdohányzók hasonló vegyi és rákkeltő anyagokat lélegeznek be, mint az aktív dohányosok:

A napi egy doboz cigarettát elszívó dohányossal egy otthonban élő nemdohányzó személy három szál cigarettának megfelelő dohányfüstöt lélegez be naponta.

  • Le nem húzott ablakú gépkocsiban ülve a passzív dohányos egy óra alatt három szál cigarettányi füstöt szív be, amennyiben valaki dohányzik a járműben.

  • Ha pedig egy zárt helyiségben egyszerre többen is dohányoznak, a nemdohányzó személy által belélegzett füst mennyisége is hatványozódik.

  • Még szabad téren is egy szál cigarettányi füstöt szív be három óra alatt a folyamatosan dohányzó személy közelében tartózkodó nemdohányzó.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) felmérése szerint Földünkön a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza, ebből hozzávetőlegesen 1 millió haláleset a passzív dohányzás miatt fordul elő.

 

A passzív dohányzás káros hatásai

A dohányfüst nem csak kellemetlen és zavaró lehet a passzív dohányzást elszenvedő személy számára, hanem károsíthatja az egészségét is. A dohányfüst minden esetben mérgező, nincs biztonságos egészségügyi határértéke.

 

A környezeti dohányfüst ártalmait a dohányos által kifújt, illetve a szívások szünetében keletkező mellékfüst képezi.

 

Ennek azonnali hatásaként:

 

  • fejfájás,

  • könnyezés,

  • orrnyálkahártya.irritáció,

  • köhögés,

  • hányinger jelentkezhet.

 

Figyelem! A másodlagos dohányfüst belélegzésének tartós egészségkárosító hatása megegyezik az aktív dohányzókat érő hosszú távú ártalmakkal. Azok esetében, akik rendszeresen másodlagos dohányfüstöt lélegeznek be, kétszer magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata azokhoz a nemdohányzókhoz képest, akik nem lélegeznek be másodlagos dohányfüstöt.

 

A dohányfüst belélegzése számos más betegséget is okozhat, így például:

 

  • szív- és érrendszeri betegségek;

  • légzőszervi megbetegedéseket, mint a krónikus elzáródással járó tüdőbetegségek (COPD);

  • de kedvezőtlenül befolyásolhatja bizonyos betegségek, például az asztma lefolyását is.

 

A másodlagos dohányfüstöt tartósan belélegző várandós anyákat az átlagosnál nagyobb mértékben fenyegeti a koraszülés veszélye, és kisebb születési súlyú gyermekeknek adhatnak életet, mint a passzív dohányzásnak nem kitett várandósok. Az újszülöttekre nézve az alacsony születési súly fokozott egészségkárosító hatásokkal társul. A passzív dohányzás megnöveli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát is.

 

A dohányzó szülőkkel élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az:

 

 

Nemdohányzók védelme

A dohányosok úgy védhetik meg leghatékonyabban hozzátartozóikat és a környezetüket a másodlagos dohányfüst ártalmaitól, ha leszoknak a dohányzásról, illetve ha nem dohányoznak az otthonukban és az autójukban, és másoknak sem engedik azt meg.

 

Azok a füstmentes otthonok, ahol senki számára nem megengedett a dohányzás, hatékonyabb védelmet nyújtanak mind a felnőtt, mind a gyermek családtagok számára a másodlagos dohányfüsttel szemben, mint a részleges korlátozásokkal élő otthonok. A füstmentes otthon jótékony hatása továbbá, hogy csökkenti a cigarettázást a dohányzók körében, és növeli a dohányzók leszokási esélyét.

 

A passzív dohányzás gyakori színhelyei azok a munkahelyek is, ahol még mindig megengedett a dohányzás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye leszögezi, hogy minden dolgozó embert egyenlő és teljes körű védelemben kell részesíteni a másodlagos dohányfüsttel szemben.

 

Magyarországon számos jogi intézkedés történt a dohányzás visszaszorítása érdekében. Idesorolhatók a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításai, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, valamint a cigaretta és a cigarettadohány egységes csomagolásának bevezetése.

 

Hazánkban törvény rendelkezik arról, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben.

 

A törvény nyomatékosan hangsúlyozza, hogy:

 

  • Kerülni kell a dohányzást különösen a kiskorúak, a várandósok, a betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében.

  • A dohányzásra kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni a munkahelyeken, a közforgalmú intézmények nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, a tömegközlekedési eszközökön, a közterületnek minősülő aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben.

  • Tilos dohányozni a közterületi játszótereken és azok külső határvonalától számított ötméteres távolságon belül.

  • Nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, valamint az egészségügyi szolgáltatóknál.

 

Saját hatáskörükben a helyi önkormányzatok is rendelkezhetnek a közterületek nemdohányzóvá nyilvánításáról. A szórakoztató és vendéglátói létesítmények esetében akkor lehet kijelölni dohányzóhelyet a bejárattól számított ötméteres távolságon belül, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított ötméteres távolságon kívül nem állnak fenn.

 

Ajénlott tartalom: Mi történik a szervezetével, ha leszokik a dohányzásról?

 


Leszokás támogatás: www.leszokastamogatas.hu, ZÖLD SZÁM: 06-80-44-20-44


Jogszabályi háttér

  • Az Európa Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve;

  • Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény;

  • 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról.

Forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/p-q/726-passziv-dohanyzas.html